Új parkolóépítési irányelvek Magyarországon

Kell több parkoló vagy nem kell több parkoló?

Tényleg több parkolóhelyre van szükség, vagy inkább az urbánus mobilitást kellene új alapokra helyeznünk, hogy fenntarthatóbb és hatékonyabb megoldásokat találjunk?

Októberben a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szabályozza az egyes épülettípusok, intézménytípusok építése esetén kötelezően létesítendő parkolóhelyek számát. Sokan sérelmezik, hogy az új szabályozás több parkolóhely létesítését teszi kötelezővé, mint a korábbi, ezzel potenciálisan növelve az autós forgalmat. A szabályoktól az önkormányzatok kellő indokoltsággal engedélyezhetnek eltéréseket, ez mindenesetre ad egyfajta rugalmasságot a jogszabályi alkalmazásban.

Miről szól az új rendelet, hogyan érinti ez a parkolók számát?

Rengeteg épülettípust szabályoz a rendelet, nézzünk ebből pár megosztóbbat:

Lakásonként, illetve üdülőként kötelezővé teszi egy parkolóhely létesítését. Elnézve egy új lakópark vagy akár egy régebbi lakótelep parkolójában álló autók számát ezt egyrészt kevesellhetnénk is. Másrészt jogosak lehetnek azok az érvek is, melyek szerint egy jó tömegközlekedéssel ellátott belvárosi foghíjtelek beépítése esetén ne kelljen minden lakás bekerülési értékét egy-egy parkolóhely vagy mélygarázs hely árával drágítani.

Hoteleknél kétszobánként kell egy parkolóhelyet létesíteni. A budapesti belvárosi hotelekbe jellemzően nem saját autóval érkeznek a vendégek, hanem taxival, autómegosztóval vagy tömegközlekedéssel, sokszor a reptérről. Itt kevésbé érezzük indokoltnak a parkolóhely létesítést. A kisebb vidéki települések wellness hoteleibe pedig a tömegközlekedés komplikáltsága, bizonytalansága miatt rendszerint autóval érkeznek a vendégek. Itt akár több parkolóhelyre is szükség lehet.

Diákszállás, munkásszállás, idősek otthona esetében minden 10 férőhely után, hajléktalanszálló minden 30 férőhelye után kell egy parkolóhelyet építeni. Ennél a szabályozásnál szembeötlő, hogy nem számol a rövid ideig használt parkolóhelyekkel. Egy idősotthonba rendszerint érkeznek látogatók, akik jellemzően rövid intervallumra, esetleg 1-2 órára parkolnak. Az ellátottak pedig legtöbbször nem saját autóval jönnek, és nem parkolnak az intézménynél huzamosabb ideig. Az ott dolgozók parkolási ideje pedig a munkaidejük ismeretében jól behatárolható.

Bölcsőde, óvodai nevelési, alap- és középfokú oktatási önálló rendeltetési egység minden foglalkoztatója, tanterme, oktatási helyisége – a tornaterem, tornacsarnok kivételével – nettó alapterületének minden megkezdett 30 m²-e után létesítendő parkoló. Itt sem számol a rendelet például a kiss & go típusú parkolókkal, amelyek 5-10 percre vehetők igénybe, pedig például általános iskoláknál, középiskoláknál ez biztosan indokolt lenne, hiszen sok szülő csak kiteszi vagy épp felveszi gyermekét az intézménynél.

Felsőfokú oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység minden oktatási és kutatási helyisége nettó alapterületének minden megkezdett 20 m²-e után létesítendő parkoló. Itt autóhasználatban nagy különbség lehet egy kutatói szobához és egy egyetemi előadóteremhez társítható terheltséghez. Feltehetően a kutatók arányiban többen és hosszabb ideig parkolnak egy egyetem környékén, mint az egy-egy előadása érkező hallgatók.

A jogszabály másik megkérdőjelezhető pontja a parkolóhely méretbeli előírása. Személygépjármű tároló és várakozóhely álláshely méretezése során a figyelembe vett gépjármű vízszintes befoglaló mérete nem lehet kevesebb 4,8 × 1,8 méter nagyságnál. Korábbi cikkünkben írtuk, hogy az autók egyre nagyobbak és nagyobbak, ezáltal egyre nagyobb a parkollóhely méret kell nekik. Ott a 5,5 × 2,5 m-es nagyságot említjük magyar sztenderdként, ehhez képest a 4,8 × 1,8 m elég aprónak tnik, tekintve, hogy sok autó szélessége napjainkra már 2 méter körül jár.

A rendelet például egyáltalán nem számol modern parkolási megoldásokkal, mint amilyen az okosparkolás.  A YourParking innovatív parkolásgátlói ezzel kapcsolatban kínálnak megoldást. Okos eszközeink segítségével a meglévő parkolóhelyek kihasználtságát maximalizáljuk, csökkentve az új parkolók igényét, elősegítve a parkolóhely elosztás időbeli optimalizálását, ezzel támogatva a zöldebb, fenntarthatóbb városfejlesztést. Célunk, hogy élhetőbb és dinamikusabb városi tereket hozzunk létre, ahol valódi megoldások születnek – nem csupán több parkolóhely.