Az egyes országok motorizációjának jó indikátora a személyautók számának alakulása, illetve a gyorsforgalmi hálózat hosszának változása. Befolyással is lehetnek egymásra, illetve bővülésük jelezheti, hogy érdemes gondolni a XXI. század parkolási kihívásainak okos orvoslására is.
Az első magyar autópályaszakasz, a mai M7 autópálya Budapest és Törökbálint közötti szakasza, 1964-ben nyílt meg, ezzel indult el hazánkban az autópálya-hálózat kiépítése. Az azóta eltelt évtizedekben – a rendszerváltás utáni időszakban különösen gyorsan – folyamatosan növekedett a magyarországi autópályák és autóutak hossza.
Az alábbiakban összefoglalt, kerekített adatok a hazai gyorsforgalmi úthálózat (autópályák és autóutak) bővülésének főbb mérföldköveit mutatják be.
A kezdetekkor 1964-ben mintegy 12 km-t tett ki az első szakasz. Érdekes, hogy az M7-esnek először 1971-ig a bal szakasza bővült Zamárdiig, majd 72-75 között épült meg a másik pályaszakasz. Előfordult, hogy ebben az időben a hétvégi balatoni visszaáramlást azzal segítették, hogy egyirányúsították a pályát.
1980-ig az M7-esen kívül az M1-es autópályából készült el egy markánsabb szakasz Győrig, illetve megkezdődött az M3-as autópálya építése Gödöllő irányába. Az évtized végére hozzávetőlegesen 130 km gyorsforgalmi út állt rendelkezésre Magyarországon, összehasonlításképpen Ausztriában mintegy 1000 km.
A 80-as években a rendszerváltásig kb. 350 km hosszban épültek autópályák idehaza, Ausztria meghaladta az 1200-at. Ebben az évtizedben elindult az M5-ös építése és eljutott Kecskemétig, tovább bővült az M1-es és az M3-as. Illetve elindult az M0-ás körgyűrű fejlesztése is.
A 90-es években elsősorban a meglévő hálózat bővült, pár esetben egy-egy szakaszon kiépült a másik irány sávja, illetve elindult az M2-es építése Dunakesziig. Ekkor kb. 550 km-es volt a hálózat. 1996-ban az M1-es első magyarországi autópályaként elérte az országhatárt Hegyeshalomnál.
A 2000-es években 2009-ig 1273 km-re bővült a hálózat, ekkor már belátható távolságra került az ausztriai 1696 km. Az M3 Miskolcig, az M5-ös másodikként, az M7-es pedig harmadikként az országhatárig, kiegészítve az M70-es szlovéniai bekötéssel. Nyíregyháza is bekapcsolódott a hálózatba és az M4-est is elkezdték építeni. Elkészült az M6-os ma ismert szakasza, az M35-ös Debrecent is bekapcsolta az országos hálózatba. Az M0-ás keleti szektorához elkészül a Megyeri-híd is.
A 2010-es és 20-as években az M30-as is elérte az országhatárt, az M60-assal Pécs is csatlakozott a gyorsforgalmi hálózathoz, ezzel Magyarország 7 legnépesebb városa már be volt csatornázva a vérkeringésbe. 2020-ban hazánkban már 1774 km autópálya szolgálta a motorizációt, ekkor körözte le a hálózat hossza az osztrákét, amely 1749 km volt ekkor. A gyorsforgalmi utak az M85 és az M86-os elérte Sopront és Szombathelyt.
A gyorsutak építésének további céljai szerint Magyarország összes megyei jogú városát gyorsforgalmi úton szeretnék bekötni a hálózatba, illetve a szomszédos országokkal minél több ponton autópálya-kapcsolatot szeretnének kialakítani.
Egy következő cikkben foglalkozunk azzal, hogy miként bővült a motorizáció, a személyautók száma Magyarországon. Mindenesetre a több nagysebességű út, a növekvő gépjármű szám egyértelműen magában hordozza a parkolás kérdéskörét. Meglátásunk szerint a városi parkolásban kiemelkedő segítséget nyújthatnak az okosparkolási megoldások, mint amilyenek a YourParking parkolásgátlói is.
Több féle megoldással is szolgálunk a parkolási nehézségek elkerülése érdekében.
