A motorizáció Magyarországon az 1960-as évektől kezdve töretlenül fejlődik, amelyet a statisztikai adatok is jól tükröznek. Míg az 1960-as évek elején alig több mint 30 ezer személyautó futott az utakon, addig a 80-as évek végére ez a szám meghaladta az 1,5 milliót. A rendszerváltás után a növekedés még inkább felgyorsult, és 2020-ra már 3,9 millió körüli állományról beszélhetünk. Ez a folyamat nem csupán a gazdasági fejlődést és a lakosság emelkedő vásárlóerejét tükrözi, hanem komoly infrastrukturális és környezetvédelmi kihívásokat is felvet, mint például az autópályák kapacitásának bővítését, a parkolási problémák kezelését és a légszennyezés csökkentését célzó lépéseket.
A KSH adatai alapján 2000-ben 2,3 millió, 2010-ben 2,9 millió, míg 2020-ra már nagyjából 3,9 millió személyautó közlekedett Magyarországon. A 2008-as pénzügyi válság ugyan átmenetileg megtörte a lendületet, de 2014–2015-től a gazdasági mutatók javulásával és a hitelpiac élénkülésével a gépjárműállomány ismét erőteljesen emelkedett. A növekedés másik forrása a külföldről behozott használt autók számának folyamatos bővülése, ami ugyan megkönnyíti a lakosság számára, hogy viszonylag olcsón jusson kocsikhoz, de hozzájárul a járműpark elöregedéséhez is. Ma egy átlagos magyarországi személyautó nagyjából 14–15 éves, ami egyrészt a környezetvédelmi szempontokat érinti hátrányosan, másrészt a műszaki állapot fenntartása is egyre nagyobb kihívást jelent.
Kezdetben még igazi luxus volt autót tartani. 1960-ban kevesebb mint 30 ezer autó futott az utakon. A 70-es években megjelentek az akkoriban elérhető kelet-európai típusok (Trabant, Wartburg, Lada, Dacia), amelyek alacsonyabb árfekvésük miatt szélesebb rétegek számára tették lehetővé az autózást. Ennek hatására 1975-re már több mint 550 ezer kocsi állt forgalomba, 1980-ra pedig elértük az 1 milliós határt. A ’80-as évek végére a személyautók száma 1,7 millió fölé nőtt, majd a rendszerváltást követően a nyugati importliberalizáció és a gazdaság átalakulása még jobban felfuttatta a piacot.
Az autópályák kiépítése Magyarországon szintén a 60-as években indult, amikor elkezdődtek az első, akkor még „autóútnak” nevezett szakaszok építési munkálatai. Az 1970-es években az M7-es, majd az M1-es és később az M3-as és M5-ös autópályák fejlődése fokozatosan gyorsította a közúti forgalom áramlását és a vidéki térségek összekapcsolását a fővárossal. A gazdasági fellendülés és a személyautók számának rohamos növekedése magával hozta a szükségességét a gyorsforgalmi úthálózat további bővítésének is.
Míg 1990 környékén nagyjából 350–400 kilométernyi autópálya épült ki, addig mára már 1800 kilométer feletti gyorsforgalmi úthálózattal rendelkezik az ország. És mivel az autók az élettartamuk legnagyobb részét, kb. 90%-át parkolva töltik, ezért parkoltatásuk egyre nagyobb kihívást jelent.
A megnövekedett autóállomány nem csupán az utakon okoz zsúfoltságot, hanem a városi parkolási helyzetet is jelentősen megnehezíti. Különösen igaz ez Budapestre és a nagyobb városokra, ahol a lakótelepek, belvárosi övezetek és forgalmas központi részek nem készültek fel ekkora mennyiségű autó folyamatos parkolására. A történelmi városrészekben és a régebbi építésű lakóövezetekben gyakran a zöldterületek rovására, illetve engedély nélkül alakítanak ki parkolóhelyeket.
A parkolási gondokat tovább tetézi, hogy sok magyar háztartásban már nem egy, hanem két vagy akár három autó is van. Ez a trend különösen az agglomerációkban figyelhető meg, ahol a családok mindennapi életét a munkahelyi és iskolai ingázás miatt egyszerűbb több járművel megoldani – ám ez a városi infrastruktúrát hatalmas terhelés alá helyezi. Magyarországon 2022-ben az 1000 lakosra jutó autószám 426 db, az EU átlag pedig 563 db, így a magyar autópiacon ezzel kapcsolatban várható további növekedés, az Unión belül a magyar adat az egyik legalacsonyabb ugyanis.
A növekvő autószám a környezetterhelés kérdését is egyre égetőbbé teszi. A régebbi, elöregedett járművek környezetvédelmi besorolása általában rosszabb, magasabb károsanyag-kibocsátásuk is. A légszennyezés és a zajterhelés nemcsak a városlakók életminőségét rontja, hanem a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából is egyre nagyobb probléma.
A jövőben a városi parkolási gondok enyhítésére szolgáló megoldások között szóba kerülhet a mélygarázsok, parkolóházak építése, a P+R parkolók bővítése, valamint a közösségi közlekedés fejlesztése és a közösségi autó- vagy rollermegosztó rendszerek elterjesztése. Emellett egyre több helyen jelennek meg zöld rendszámos, elektromos vagy hibrid autók, amelyek támogatások és adókedvezmények révén próbálják ösztönözni a fenntarthatóbb közlekedést.
Az okos parkolásgátlók, mint például a YourParking parkolásgátlók nagy segítséget jelentenek a parkolási kihívások enyhítésében. Az ilyen digitálisan vezérelhető eszközök lehetővé teszik, hogy a fenntartott parkolóhelyekhez csak azok férjenek hozzá, akik ténylegesen jogosultak rájuk – így elkerülhető a jogosulatlan parkolás és a felesleges körözés. A felhasználók mobilalkalmazáson keresztül foglalhatnak időpontot, nyithatják vagy zárhatják a parkolásgátlót, illetve az alkalmazásban könnyedén láthatják, hol található szabad hely a közelben. Ez jelentősen csökkenti a forgalmat és a levegőszennyezést, hiszen kevesebb időt kell autóval bolyongani a megfelelő parkolóhelyért, ráadásul a helytakarékosabb és pontosabb foglalási rendszer a többlakásos társasházak, irodaházak és forgalmasabb városi zónák parkolási problémáit is hatékonyabban orvosolja.
Több féle megoldással is szolgálunk a parkolási nehézségek elkerülése érdekében.
